Ponta a szerdai kormányülés elején kifejtette, elkötelezetten támogatja Moldova európai integrációját, és - bár túl ambiciózus célkitűzésnek tűnhet - azt szeretné, hogy Moldova 2018-19-ig (Besszarábia és a román királyság egyesülésének századik évfordulójáig) az Európai Unión tagja legyen.
A román médiában nagy visszhangot keltett az orosz külügyminisztérium keddi közleménye, amelyben Moszkva aggodalmának adott hangot, amiért a román szociáldemokraták államfőjelöltje egy "második nagy egyesülésről" beszél, és "egyes bukaresti politikai körök egy szomszédos, szuverén ország annektálását tervezik".
Moszkva Victor Ponta egyik múlt heti gyulafehérvári pártrendezvényen mondott beszédére utalt, amelyben az államfőjelölt a nemzeti egység megteremtéséhez kérte a választók támogatását. Mivel 2018-ban nemcsak az Erdély és a román királyság egyesülését követelő Gyulafehérvári Román Nemzetgyűlés, hanem a mai Moldovai Köztársaság területével nagyjából megegyező Besszarábia és Románia egyesülésének centenáriumát is ünneplik, a "második nagy egyesülés"megvalósítására buzdító felhívás kettős értelmet nyert.
A román politikai elemzők szerint nem véletlen, hogy a román államfői tisztségre pályázó Ponta a parlamenti választások előtt álló Iurie Leanca moldovai kormányfő vezette Európa-barát erőknek is segíteni akart.
Tavaly novemberben Ponta politikai ellenfele, a jobboldali Traian Basescu államfő egy Moldovával kapcsolatos nyilatkozata keltett nemzetközi visszhangot. A román elnök azt mondta, hogy országa következő nagy célja a Moldovával való egyesülés kell legyen: később ezt Basescu is úgy árnyalta, hogy az Európai Unión belüli "egymásra találásra" gondolt. Ponta akkor bírálta Basescut, amiért úgymond a román terjeszkedési törekvésekkel riogató moldovai kommunisták malmára hajtja a vizet.